Már esett néhány szó a cicák betegségeiről de szerintem fontos, hogy a lehendő cicagazdik tisztában legyenek azzal, hogy a rövidítések mit is takarnak pontosan. PKD - Policisztás vesebetegség A policisztás vesebetegség, vagy angol nevének rövidítéséből PKD (Polycystic Kidney Disease), a macskák veleszületett betegsége. Az elváltozás lényege, hogy a beteg állat veséjében, de esetenként más szerveiben (például a májban) a megszületéstől fogva ciszták figyelhetők meg. A betegség leggyakrabban perzsa macskákban, ritkábban egzotikus és brit rövid szőrűekben, perzsa keverékekben fordul elő, de egy-egy esetben más fajtákban is megfigyelték. Az elváltozás domináns öröklésmenetet mutat, vagyis a beteg gént hordozó állatban minden esetben megfigyelhetők a ciszták. Így fordulhat elő, hogy több nősténnyel fedező, beteg kandúr nagymértékben elterjesztheti az elváltozást egy állományban. A domináns öröklődésmenete egyben lehetőséget ad az összes beteg állat kiszűrésére, és ezáltal az állomány mentesítésére. Ez a tenyészállatok körében igen fontos. A betegség enyhébb formája nem mindig okoz klinikai tüneteket, az állat életét nem veszélyezteti és nem is rövidíti meg. Azonban súlyos, kiterjedt elváltozás esetén veseelégtelenséghez és akár elhulláshoz is vezethet. A betegség megállapítása ultrahangos illetve genetikai vizsgálattal lehetséges. HCM - Szívizom elfajulás A szívizom-elfajulás, (HCM, hypertophic cardiomyopathy) bármely korban felléphet macskában. Fiatal macskákban minden előzetes figyelmeztetés nélkül is, ez esetben veleszületett szívbetegségre is gyanakodhatunk. A betegség korai szakaszában a szív megduzzad és gyulladttá válik. Bevérzések keletkeznek a szívizomban. Ezek a hirtelen változások rendkívül igénybe veszik a szívet és akut szívszélhűdést vagy hirtelen halált okozhatnak. A középső szakaszban a szív megnagyobbodott állapotban van, a szívben egyes helyeken az izmot hegszövet vagy más rugalmas szövet váltja fel. Így a szív pumpakénti működése kevésbé hatékonnyá válik és ezt azzal igyekszik kiegyensúlyozni, hogy még tovább növekszik. Ez az állapot 6-7 éves macskákban a leggyakoribb. A végső állapotban a szívizom-elfajulás fokozódik, baloldali szívszélhűdés lép fel, majd ezt követi a jobboldali szívszélhűdés. Ez általában 10 éves macskákban következik be, de elég nagy a korbeli szórás. Nem tudni, hogy a szívizom megvastagodását egy vagy több tényező váltja-e ki. Eddig a vírusfertőzés, az autó-allergia, mérgek és a taurin hiány került előtérbe, mint lehetséges kiváltó ok. A szívizom megvastagodása a szívkamrák elégtelen feltöltődéséhez, a szív pumpaként való működésének zavarához és szabálytalan szívritmushoz vezet. Ezek eredményeképpen nehézlégzés lép fel, a tüdőben és a hasüregben folyadék halmozódik fel, vérrögök keletkeznek. Könnyebb esetekben levertség és étvágytalanság jelentkezik tünetként. A szívizom megbetegedésének korai tünetei bizonytalanok és nehezen megfoghatóak. A macska éppen csak kevésbé eszik, csökkenti az aktivitását. Általában az első aggasztó tünet maga a szívelégtelenség. A macskák nagyon ügyesek abban is, hogy felismerik önmaguk korlátait és ahhoz igazítják tevékenységüket. A köhögés, amely kutyákban például szívelégtelenségre utal, macskákban ritkán jelentkezik. A krónikus köhögés macskákban leginkább a légzőszervek megbetegedését jelzi. A szívizom megbetegedés kialakulása gyors, két, három nap alatt történik. A macska nehezen lélegzik még pihenő helyzetben is. Ül, a nyakát és a fejét előre nyújtja, könyökét kifelé fordítja és így igyekszik levegőt venni. A lábfeje és a fülei hidegek, jelezvén a keringés elégtelen voltát. A pulzus gyors és gyengén tapintható, üteme szabálytalan vagy túl lassú. Mindezek mellett a macska felhagy az evéssel, gyorsan veszít a testtömegéből, gyenge, elájul, időnként felsír. Kezelése összetett, eredménye az állapot előrehaladtától függ. Laboratóriumi, röntgen és EKG vizsgálat szükséges hozzá. A beteg macskát alacsony só- magnézium- és káliumtartalmú étrenden kell tartani, a keringési zavar miatt felgyülemlő folyadékot vízhajtókkal kell eltávolítani. Erőteljesen javallott a taurin bevitel fokozása és a mozgás minimálisra csökkentése. A diltizam és propanalol két olyan gyógyszer, amelyet gyakran bevetnek, mert ezek csökkentik a szívverés gyakoriságát, továbbá a nyomást a szívkamrákban, így azok jobb feltöltődését teszik lehetővé, továbbá elernyesztik a szívizmot. Mindezeket természetesen csak állatorvos ellenőrzése mellett és előírásai szerint szabad alkalmazni. Egy vizsgálatban a HMC-ben szenvedő macskák túlélési átlagidejét 732 napban állapították meg. FIV - macskák immunhiányos megbetegedése A betegséget az Egyesült Államokban egy macskamenhelyen fedezték fel, amikor azt tapasztalták, hogy a macskák hasonló tüneteket mutattak, mint az AIDS-ben szenvedő emberek. Azóta bebizonyították, hogy a FIV (Feline Immunodeficiency Virus) és a HIV (Humane Immunodeficiency Virus) hasonlítanak egymásra, de nem azonosak. A FIV csak a macskát, a HIV csak az embert fertőzi meg, így a FIV pozitív macskák nem jelentenek semmiféle veszélyt az emberre. Jelenleg Nagy-Britannia macskáinak 7%-a fertőzött ezzel a kórokozóval. (Sajnos hazai statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre). A FIV fertőzés végleges és gyakran végződik az állat halálával. Éppen úgy, mint az AIDS fertőzöttek, a FIV-vel fertőzött macskák akár évekig tünetmentesek maradhatnak. E tünetmentes időszakban azonban a macska immunrendszere fokozatosan gyengül, míg végül kialakul a FAIDS, vagyis a macska AIDS. Ennek az az oka, hogy a vírus az immunrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket károsítja vagy pusztítja el. Ennek következményeképpen a macska szervezete egyre kevésbé képes ellenállni más vírusok vagy baktériumok okozta fertőzéseknek. Nagy-Britanniában középkorú és idősebb, nem kasztrált hímek és vadon élő házimacskák körében gyakori, mert a fertőzés macskák között elsősorban harapással terjed. A fertőzött macska nyálában igen sok vírus található, így már egyetlen harapás is elegendő. A vírus fertőzhet még közösen használt evőedény használatakor, vagy amikor a macskák egymást mosdatják, illetve a kölykök megfertőződhetnek az anyatejen és/vagy a méhen keresztül is. A korai tünetek elmosódóak, rövid életűek, ezért gyakran észrevétlenek maradnak. Egy kis láz, egy kis étvágyvesztés, a nyirokcsomók megduzzadnak, de mindez hamarosan eltűnik. Később, a betegség kialakulásakor a macska egészsége folyamatosan romlik. Lázas, elesett, nem eszik, fogy. Gyakori az ínygyulladás, az orrnyálkahártya gyulladása (orrfolyás, tüsszögés), kötőhártya-gyulladás, bőrfertőzések, vérszegénység és hasmenés. Felléphet vesebetegség, belső szemgyulladás, továbbá idegrendszeri megbetegedés is, amely viselkedészavarokat, rohamokat okoz. A fertőzött nőstények elvetélnek. A betegség nem gyógyítható, legfeljebb a másodlagos bakteriális fertőzések súlyossága enyhíthető antibiotikumokkal. Jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina a fertőzés megelőzésére. A FIV pozitív macskát külön kell választani, nem szabad a kijárását megengedni, és mind nőstény, mind hím állat esetében minél előbb el kell végeztetni az ivartalanítást. A FIV pozitív anyától született kölyköket kézből kell felnevelni, nehogy az anyatejen keresztül megfertőződjenek. Az így felnevelt kölyköket 6 hónapos korban tesztelni kell. A teszt általában arról ad felvilágosítást, hogy a szervezetben van-e ellenanyag a vírus ellen. Ezért nem ad száz százalékos eredményt. Ennek több oka lehet. Néhány macska olyan ellenanyagot termel, amelyet a teszt nem mutat ki. A fertőzés korai szakaszában (a fertőzés után két hónapon belül) még nem termelődik FIV ellenanyag, ezért a negatív tesztet 8-12 hét múlva minden esetben meg kell ismételni. FIV pozitív anyától született kölyök vérében anyai eredetű ellenanyag található a születés után körülbelül még 4 hónapig, de további két hónap szükséges ahhoz, hogy a kölyök szervezete megkezdje az ellenanyag termelést. Ezért a FIV pozitív anyától született kölyköket 6 hónapos koruk előtt nincs értelme tesztelni. FeLV - macskaleukózis Meglehetősen gyakori, az esetek többségében halállal járó megbetegedés. A véglegesen megfertőződött macskák tünetei között a súlyos vérszegénység és a tumor áll. A fertőzött macskák 80-90%-a három és fél éven belül elpusztul. A vírus ebben az esetben is az immunrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket károsítja vagy pusztítja el. A FeLV (Feline Leukaemia Virus) ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a FIV. A vírus eléggé sérülékeny, nem marad fenn sokáig a környezetben, ezért a fertőzéshez hosszan tartó és közeli kapcsolatra van szükség. Jellemzően ezért olyan helyeken üti fel a fejét, ahol több macska él együtt (macskatenyészetek, macskamenhelyek). Ilyen helyeken a macskák akár 30%-a is fertőződhet. Nagy-Britanniában a macskák 1-2%-a fertőzött. A fertőzésre a hat hónapnál fiatalabb állatok különösen fogékonyak. A vírus ebben az esetben is elsősorban a nyálon át fertőz. De fertőzhet a vizelet és az ürülék, A FeLV-vel fertőzött anya kölykei méhen, illetve az anyatejen keresztül fertőződhetnek, bár igen ritka, hogy egy fertőzött anya életképes utódokat hozzon a világra, mert azok általában a méhen belül elhalnak. A FeLV-vel fertőzött macskák nem mindegyike válik véglegesen fertőzötté, vagy azért, mert nem kap túl erőteljes fertőzést, vagy azért, mert immunrendszerének sikerül megbirkóznia a kórokozóval. A vírus az orron vagy a szájon át jut a macska szervezetébe, majd a véráramba jutva szétterjed a szervezetben. Ha a macska képes megszabadulni tőle, erre a fertőzés kezdeti időszakában, az első 4-12 héten belül kerül sor. Ezután a vírus megfertőzi a csontvelőt is, s ez azt jelenti, hogy az állat véglegesen és örökre fertőzött marad. A betegség tünetei rendkívül sokfélék: láz, elesettség, étvágytalanság, fogyás. A macska többféle betegségtől is szenvedhet egyszerre. Vérszegénység lép fel a fertőzött macskák körülbelül egy negyedében. Más esetekben a macska saját immunrendszere pusztítja el a vörösvértesteket. Daganatos megbetegedés a macskák 15%-ában lép fel. Ezek közül is a nyirokcsomó daganat (lymphoma) a leggyakoribb. Nincs ellene gyógyszeres védekezés. Többféle vakcina is rendelkezésre áll, ezek célja annak megakadályozása, hogy a macskát a vírus véglegesen megfertőzze. De minthogy egyetlen vakcina sem nyújt száz százalékos védelmet, az oltott macskát sem szabad fertőzött macskák közé helyezni. A FeLV mentesség igazolására nem elegendő felmutatni az oltási bizonyítványt, azt ugyanis csak a negatív teszteredmény erősítheti meg. A FeLV vértesztek eredményét nem befolyásolja az, hogy a macskát korábban vakcinázták. FIP - macskák fertőző hashártyagyulladása A fertőző hashártyagyulladást (Feline Infectious Peritonitis) macskákban egy corona vírus okozza, a betegség nem gyógyítható és majdnem minden esetben halálos. Szerencsére nem túl gyakori. A macskák 30-50%-a megfertőződik a vírussal, amely a macska ürülékében is megtalálható. A kórokozó orron vagy szájon át jut a macska szervezetébe. A vírusnak számos törzse létezik, ezek legtöbbje nem okoz komoly betegséget. Így a fertőzés rejtve is marad az esetek legnagyobb többségében. Legfeljebb egy kis hasmenés jelentkezik, amely hamarosan magától gyógyul. Azonban a corona vírusok számos mutáción (szerkezetváltozáson) esnek át és így előállhat egy olyan törzs, amely képes komoly betegséget (FIP) kiváltani. Ha a macska ilyen törzzsel fertőződik, attól függ, hogy megbetegszik-e vagy sem, hogy mennyire képes az immunrendszere szembeszállni a vírussal. Vannak macskák, amelyek immunrendszere képes megakadályozni a vírus terjedését a szervezetben, míg más macskák esetében a vírus elszaporodik és a szervezet pusztulását okozza. Ha ez bekövetkezik, súlyos gyulladások lépnek fel a test különböző részeiben. A klinikai tünetek attól függnek, hogy melyek e gyulladás főbb megjelenési pontjai. A korai fázisban azonban igen bizonytalan tünetek jelentkeznek: étvágytalanság, kismértékű láz, fogyás, hasmenés. Napokkal, hetekkel vagy hónapokkal később egyértelmű tünetek jelentkeznek. A betegségnek két formája ismert, a ?nedves" és a száraz hashártyagyulladás. A nedves forma esetében a hasüregben és a mellkasüregben folyadék gyűlik fel, miután gyulladt állapotba kerülnek a vérerek. A macska hasa felduzzad, nehezen lélegzik. A száraz forma esetében a gyulladás más területeken, a májban, a vesékben, a szemekben, az agyban vagy a belekben következik be. A tünetek attól függnek, mely szervet érinti a gyulladás. A betegségre az 1-2 éves, illetve az idősebb macskák fogékonyak. Jellemzően olyan helyeken fordul elő, ahol több macska él együtt. A vírus az ürülékkel távozik a szervezetből, a több macskát tartók számára a megelőzésben rendkívül nagy szerepe van annak, hogy a macska ürülékeket 24 órán belül eltávolítsák az almostálakból. A corona vírus fertőzés szerológiai vizsgálattal kimutatható, de sajnos ez nem ad pontos eligazítást arról, hogy a múltban lejátszódó vagy a jelenben éppen lezajló fertőzésről van-e szó és arról sem, hogy melyik törzs van jelen a macska szervezetében. Ezért, bár sok macska vérében mutatható ki ellenanyag a vírussal szemben, mégis csak igen kevesen betegszenek meg közülük. Vannak olyan tesztek is, amelyek képesek kimutatni a vírus jelenlétét a vérmintában, de sajnos ezek sem eléggé finomak ahhoz, hogy megállapítsák valóban a halált okozó törzs van-e jelen. A betegség ellen létezik vakcina, de ennek hatékonysága erőteljesen megkérdőjelezhető, éppen azért, mert a vírusnak rendkívül sok törzse létezik és soha nem lehet tudni, hogy melyik alakul át halált okozóvá. (Sajnos nem vagyok állatorvos, (pedig néha jól jönne. :) ) és senkit nem akartam félretájékoztatni így a betegségek leírása a Famkat Állatorvosi tanácsok rovatból származik.)